Tábor a tárgyalóban

A „családbarát munkahely” számunkra nem csak egy jól csengő hr-szlogen. Évek óta szervezünk családi napokat, illetve olyan alkalmakat, amelyek során a kollégák gyermeki eljöhetnek szüleik munkahelyére – megismerhetik és megélhetik azt, hogy édesanyjuk vagy édesapjuk miért indul el otthonról minden egyes munkanap reggelén, hova megy dolgozni, és mit is csinál ott pontosan. Emellett a családos munkavállalók számára több segítő-támogató hr-megoldást is kínálunk.  Ezek körét bővítettük 2016-tól a nyári napközis táborral, amelynek – ahogy az első alkalommal és 2017-ben – idén is dunaharaszti központi telephelyünk irodaépülete adott otthont. A gyerekek és szüleik körében is sikert arató program részleteit Bolyki Ágnes, cégünk marketing és PR szakértője, valamint Mészáros Krisztina, a kezdeményezés megvalósításában közreműködő, egyben a tábort vezető pedagógus foglalta össze.

Ha újra itt a nyár…

<Bolyki Ágnes> Ha újra itt a nyár, akkor az ember nemcsak strandra jár, hanem dolgozni is, hiszen a legmelegebb hónapoknak csak egy része vehető ki szabadságként. Ugyanakkor a dolgozó szülők gyermekeinél – akár óvodások, akár iskolások – már június közepén kitör az a bizonyos ÁCIÓ-KÁCIÓ-VAKÁCIÓ, és a gyerekekkel ekkortól „kezdeni kell valamit” egészen augusztus végéig. Ha a nagyszülők, rokonok bizonyos ideig tudják vállalni azt, hogy vigyáznak a gyerekekre, az óriási segítség, és persze opcióként ott vannak a különféle táborok is. A nagyszülők azonban nem terhelhetők a végletekig, a nyár felében való táboroztatás pedig – főként, ha több gyermek van egy családban – akár több százezer forint kiadást jelenthet, ami a családi nyaralással együttvéve akár milliós költségre rúghat. Nem véletlen, hogy a legtöbb család számára a nyári időszak bizonyos szempontból egy nehezen megoldható „logisztikai probléma”. Ha pedig mi, itt, a Rabennél valamihez értünk, az éppen a logisztikai kihívások legyőzése, ezért 2016 tavaszán – miután gyermeket nevelő kollégáink ezt igényelték az egyik fontos és lehetséges munkáltatói támogatásként – elhatároztuk, hogy nyári tábort szervezünk, méghozzá helyben. Mint minden lelkesítő ötlet megvalósítása során, ebben az esetben is felmerültek olyan tényezők, amelyek könnyen kedvünket szeghették volna. Például az, hogy a táborok szervezésének különféle jogszabályok, hatósági előírások adnak keretet. Megfelelő számú pedagógusnak és felnőtt segítőnek kell felügyelnie a gyerekekre, illetve a rendelkezésre álló tér, azaz helyiség méretére, a higiénés viszonyokra, az étkeztetésre is szigorú előírások vonatkoznak. Minderről értesülve úgy gondoltuk: a cipész maradjon a kaptafánál, és egyéb munkára pedig kérjen fel olyat, aki ahhoz ért. Mivel évek óta támogatjuk a dunaharaszti Mézeskalácsház Alapítványt, amelynek munkatársai már többször jelezték, hogy gyermekprogramok szervezésében szívesen közreműködnének, úgy gondoltuk, hogy itt az idő, megkérdezzük őket arról, hogy szakmai partnerként segítenék-e megvalósítani a napközis táborunkat.

<Mészáros Krisztina> Mi pedig nagy örömmel fogadtuk a felkérést – több ok miatt is. Egyrészt édesanyám egykori rabenes, és rövidebb ideig magam is dolgoztam korábban a cégnél, amelyre mindig jó szívvel gondoltunk, illetve amelytől – dunaharaszti napköziként és játszóházként – évek óta kapunk támogatást fűtőanyag formájában. Másrészt azért, mert nagyon korszerű, előremutató kezdeményezésnek tartjuk a „céges napközit”. Sajnos Magyarországon alig-alig van hasonló kezdeményezés, amit az is alátámaszt, hogy az egyik legismertebb hr-szakportál – miután tudomást szerzett a programról – megkeresett bennünket, hogy számoljunk be tapasztalatinkról. Mint kiderült, a szakportál – a Raben-napközivel együtt – három „céges napköziről” tud hazánkban. Ez nagyon kevés, pedig nagy lehetőségek vannak az ilyen és ehhez hasonló programokban. A cégek egyrészt értékes hr-szolgáltatást biztosíthatnak munkatársaiknak, ezáltal még vonzóbb és megtartó erejű munkahellyé válnak, ami a minőségi munkaerőért folytatott versenyben fontos tényező. Emellett a munka hatékonysága szempontjából is előnyös az, hogy a kollégák idejének és energiájának jelentős része nem a „nyárprobléma” megoldására forgácsolódik el, hiszen a gyerekek felügyeletének kérdése megoldott. Számunkra, pedagógusok számára pedig kiváltképpen nagyszerű lehetőség egy ilyen feladat, hiszen az a cél, hogy a tábor ne „gyermekmegőrző” legyen, hanem egy olyan alkalom és közeg, amely hozzájárul a gyerekek fejlődéséhez – legyen szó bármely korosztályról. A táborban ugyanis 3 és 11 éves kor között fogadtunk gyerekeket, bár az átlagéletkor 5-7 év közötti.

<Bolyki Ágnes> A fejlesztés, az idő minőségi, tartalmas eltöltése valóban a másik fontos célunk volt. Tehát nem arra törekedtünk, hogy munkatársaink „leadják” a gyermekeiket, majd a munkaidő elteltével „felvegyék” őket, hanem arra, hogy valódi alternatívát kínáljunk más nyári tábori programlehetőségekkel szemben. Csak éppen kényelmesebbet, hiszen helyben vagyunk – ott, ahol a szülő is dolgozik. Ehhez pedig minden adott. Amikor először átgondoltuk a tematikát, úgy voltunk vele, mint egy festői környezetben lévő faluból elszármazott ember, aki hosszú idő után hazatér, és rácsodálkozik arra, hogy milyen gyönyörű helyen él. Mi arra eszméltünk rá, hogy telephelyünk teljesen megfelelő lehet a gyermekek számára is. Az áruszállítás, a raktározás, a logisztikai folyamatok játékos megismertetésének lehetősége tehát adott volt. Ebből kiindulva több olyan programot is szerveztünk, amely során – szigorú biztonsági protokollt követve – a gyerekek beülhettek egy kamion vezetőfülkéjébe, rakodóhátfallal emeltük fel őket, illetve raktárvezetőnk pedig egy séta keretében a raktári folyamatokat is bemutatta. A tábor helyszíne természetesen nem valamely raktárcsarnokunk volt, hanem az irodaépületünk „nagytárgyalója”. Ez adott otthont a „benti” foglalkozásoknak, a kisebbek számára pedig pihenő-/alvóhelyiséget is kialakítottunk.

Jövőre is lesz tábor

<Mészáros Krisztina> A látott, és kézzelfogható módon megismert valóságot természetesen a játék világába is átvittük. Kartondobozokból kamionokat „gyártottunk” a gyerekekkel, és jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén pedig az irodaépület legnagyobb tárgyalóhelyiségében rajzoltunk úthálózatot, amelyen a biztonságos közlekedés szabályait ismertettük meg. A logisztika- és közlekedés- és környezetvédelem-specifikus foglalkozások mellett természetesen minden olyan kreatív, játékos tevékenység is az étlapon volt, amely egy játszóházból nem hiányozhat. A gyerekekkel a szabad levegőn is bőségesen időztünk a biztonságos módon elkerített udvari területen.

<Bolyki Ágnes> A közkívánatra július utolsó kettő, és augusztus első kettő hetèben rendezett 3. Raben-tábort a gyerekek nagyon élvezték, és a szülőktől is pozitív visszajelzéseket kaptunk. Két másik „reakció” is megerősített minket abban, hogy jó úton járunk: az egyik az, hogy az idei nyáron a táborban „megforduló” összesen mintegy 30 gyermek jelentős része visszatérő volt. A másik pedig az, hogy az irodaházunkba látogató ügyfelek, akik folyosókon találkozhattak a gyerekekkel, vagy láthatták őket a kültéri foglalkozások alkalmával, illetve hallhatták a zsivajukat, gratuláltak a kezdeményezésünkhöz, és többen példaértékűnek nevezték azt. Amikor megszületett a napközi ötlete, nem néztünk körül, hogy vannak-e hasonló programok a vállalati világban, éppen ezért meglepő volt számunkra, hogy amit létrehoztunk, az jelenleg még kuriózumnak számít Magyarországon, ugyanakkor örülünk annak, hogy ezen a területen is az emberi és környezeti értékeket középpontba helyező, a jövőt szem előtt tartó cégek egyike vagyunk. A 3. tábor lezárását követően úgy látjuk, hogy a sikerhez alapvetően három tényezőre volt, illetve van szükség: eltökéltségre, vezetői támogatására, valamint felkészült szakmai partnerre. A vezetői támogatás esetünkben nemcsak egy „jóváhagyó e-mailben” testesült meg, hanem abban is, hogy az első két alkalommal ügyvezetőnk két gyermeke is több hetet a Raben-napköziben töltött.

<Mészáros Krisztina> A Raben napközis táborokban nemcsak a gyerekek, hanem mi, a pedagógusok, illetve a szervezők is sokat tanultunk. A tapasztalatokat természetesen arra használjuk fel, hogy a jövőben még tartalmasabbá, még több értéket közvetítővé tegyük a tábort, minél több rabenes munkatársat bevonva ebbe a munkába. Már több felajánlást is kaptunk „belülről”, így például a gyerekek életkorához igazodó nyelvtanítás is a terveink között szerepel.